Az irodai forgószék szerepe a képernyős munkahelyeken

Az irodai forgószék szerepe a képernyős munkahelyeken

A ’90-es évek végétől a számítástechnika rohamos fejlődése és a számítógépek tömeges elterjedése következtében a képernyős munkahelyek aránya a munkaerőpiacon ugrásszerűen megnőtt. Ma már teljesen megszokott jelenség, hogy az értelmiségi munkát végzők napi nyolc vagy több órát töltenek a képernyők előtt, ami fizikailag és mentálisan is megterhelő.

Széles körben ismert, hogy az irodai ülőmunka számos egészségügyi kockázatot rejt magában, ami mozgásszegény életmóddal társítva később különböző fizikai bántalmakhoz vezet. A legmagasabb kockázatot a nem megfelelő testtartás és a helytelen üléspozíció jelenti, ami hosszú távon a gerinc-, nyaki és ízületi bántalmak első számú triggertényezője.

Adódik a kérdés, hogy mi védi a munkavállaló érdekeit, létezik-e olyan jogi keretrendszer, ami szabályozza a szellemi dolgozó irodai munkavégzésének körülményeit, és támogatja egészségének megőrzését?

 

Egy munkakörnyezet anatómiája a hatályos rendelet tükrében

A képernyő előtti munkavégzés kialakításának minimális követelményeit az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet szabályozza, ami vonatkozik „minden olyan szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalóra, aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ”. Tehát a szellemi foglalkozásúak többségére nézve alkalmazandó az előírás.

A ’90-es évek végén született rendelet mai szemmel elavultnak tűnhet, hiszen a rohamtempójú változások, a technikai és a munkakörnyezet éles átalakulása felülírja a korábbi elképzeléseket. Funkciója kimerül annyiban, hogy lefektesse a képernyős munkahelyekre vonatkozó elvárásminimumot, és meghúzza a határt az elfogadható és elfogadhatatlan műszaki színvonalú munkaeszközök között.

A rendelet a berendezésektől kezdve a munkaeszközökön át a munkakörülményekig jelöli ki az elvárható minimum paramétereit. A munkaszékkel kapcsolatban a stabilitást és az állíthatóságot emeli ki, továbbá hogy „biztosítsa a használó könnyű, szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét”.

 

Az irodaszékek evolúciója

Irodai körülmények között a mozgás szükséges, de nem elégséges feltétele az egészség megőrzésének. Bár a képernyős munkavégzés esetén szintén az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet által szavatolt óránkénti 10 perces szünet, illetve a különböző „office tornagyakorlatok” segíthetnek a súlyosabb egészségügyi panaszok megelőzésében, a megfelelő munkakörnyezet és munkaeszközök szerepe hosszú távon megkérdőjelezhetetlen.

Az irodai forgószékek evolúciója az elmúlt 20 évben az irodaergonómia modern irányelveit követve elsősorban arra kereste a választ, hogyan biztosíthatja a variálható, szabad mozgás körülményeit az emberi test számára ülő pozícióban. A képernyő előtti munkaidő fokozatos növekedése és a kényelmi szempontok által megszabott új igényekre az irodapiac a munkaszékek gyors ütemű fejlődésével reagált. Megjelentek a szinkronmechanikával ellátott ergonomikus modellek, amelyeknél az ülőlap és a háttámla eltérő dőlésszögben mozog együtt a testtel. A modern irodaszékek a hátat a legfontosabb statikai pontokon támasztják meg, így elkerülhetők a helytelen ülés közben kialakuló egészségügyi panaszok.

Ne feledje: ha képernyős munkahelyen dolgozik, vannak törvényi kereteken belül érvényesíthető jogai! Ha pedig Ön a munkaadó, kötelessége betartani a munkakörnyezet kialakítását érintő alapkövetelményeket, amelyek védik a munkavállalók egészségét.

Ergonomikus munkaeszközöket keres? Kezdje az irodaszékekkel! Válasszon sokoldalú kínálatunkból!

Ossza meg velünk véleményét!

Hagyjon üzenetet