Iskolai székek régen és most
Az iskolaszékdizájn az idők folyamán rengeteg változáson ment keresztül, hiszen mind a formavilág, mind az anyagminőség tekintetében fokozatosan finomodott a technika, az új modelleknek pedig mindig igazodniuk kellett a kor elvárásaihoz. A korszellem diktálta trendek mellett az egyre bővülő és specifikusabb ergonómiai követelmények jelentették a fő támaszpontot a tervezők számára.
Akárcsak a multifunkciós irodai forgószékek világában, az iskolaszékek evolúciójában is fontos szerepet játszik az ergonómia. A történelem ívét tekintve így jutunk el a katona- és vallási iskolák kényelmetlen iskolabútoraitól napjaink jóval komfortosabb iskolapadjáig.
Iskolaszékek: funkció és ergonómia
1999-ben Knight és Noyes két kardinális funkciót határozott meg, amelyet az iskolai székeknek be kellene tölteniük: támogatniuk kéne a diákot a tanórán való aktív figyelemben és a munkafelületen való írás-olvasásban. Ezek a tevékenységek alapvetően különböző üléspozíciókat követelnek meg, de mivel az iskolaszékek nem tudják felvenni a versenyt napjaink állítható magasságú, ergonomikus kialakítású irodaszékeivel, az elvárásoknak képtelenek egyszerre megfelelni. A hagyományos iskolabútorok ezért leginkább a funkcionalitás és a kényelem közötti kompromisszum termékei.
A helyes testtartásra való ösztönzés lenne a cél, ami többféleképpen megvalósulhat. A gerinc tehermentesítésére kitalált háttámla manapság már alapelvárás az iskolai székekkel szemben, de támaszték nélkül is fel lehet venni helyes üléspozíciót például dönthető asztallap segítségével.
Az iskolaszékek gyártása természetesen nem összehasonlítható az irodaszékpiaccal, hiszen a helytakarékosság és költséghatékonyság szellemében berendezett tantermekben meglehetősen korlátozottak a lehetőségek mind formatervezés, mind ergonómia terén. Sokszor ez kimerül annyiban, hogy a különböző korcsoportoknak megfelelő magasságú padokat és székeket biztosítanak, miközben nyilvánvalóan összetettebb megközelítésre lenne szükség, ha az iskolákban a szellemi fejlődés mellett a biztonságos testi fejlődés kereteit szeretnénk megteremteni.
Ikonikus iskolabútorok a történelem sűrűjéből
A XIX. század előtt a hivatalos oktatás keretei meglehetősen korlátozottak voltak: a legtöbb gyerek otthon tanult, az iskolaépületekben sokszor asztalok nélküli, hosszú padokon ültek.
Az első iskolaszék John Loughlin 1880-as találmánya alapján készült, amely „Fashion Desk” (elegáns pad) néven íródott a köztudatba. Népszerű, rendkívül praktikus és időtálló darab: T-vonalú kialakítása lehetővé tette padok és székek összekapcsolását; a padon külön tintatartónak hagyott hellyel, fa fedőlapokkal és öntöttvas lábakkal rendelkezett.
 |
 |
A padok következő generációját a századfordulón történt változások határozták meg: áttértek a palatábláról a papírra való írásra, és megjelentek a tankönyvek is. A padok a növekvő helyigény következtében kiszélesedtek, megjelentek a felnyitható tetejű és a tárolórekesszel rendelkező asztalok.
A korszak leghíresebb darabja a „Welsh School Desk” (walesi iskolapad), amely a növekvő diákállomány ellátása és a tárolókapacitás szempontjából is megfelelt a kor igényeinek. Ezekben a padokban ketten is elfértek egymás mellett, és dupla tárolórésszel rendelkeztek, ahol a diákok tanszereiket tartották.
Az 1930-as évek sztárja, az „Adjustable School Desk” (állítható iskolapad) az ergonómia új fejezetét nyitotta meg: lehetővé tette, hogy a diákok módosítsák az asztal és a szék magasságát, illetve hogy egyik oldalról a másikra forgassák székeiket.
Az 1970-es évek „One-Armed Desk”-jével (egykarú pad) ma is találkozhatunk az osztálytermekben, hiszen egyszerűségének és költséghatékonyságának köszönhetően népszerű választás. A legtöbb modell farostlemezből, műanyagból, gyakran krómozott bevonattal készül. A tanulót körülfogó asztallap jóval szűkebb mozgásteret, és kisebb felületet hagy az iskolai munkához; a tárolórész pedig praktikussági okokból a szék alá költözik. A balkezesek számára valódi frusztrációt jelent a számukra kialakított, ritka modellek beszerzése.
Napjaink iskolapad-választékára leginkább a sokféleség jellemző: az állópadoktól a saját tárhellyel rendelkező, egyszemélyes padokon át a speciális, földrengésbiztos modellekig minden megtalálható a piacon. Az iskolapadok uniformizált világában sok egyedi ötlet és specifikus funkció hiúsul meg a tömeggyártás és a költséghatékonyság oltárán, de optimizmusra adhat okot, hogy a jövő iskolapadjának stílusát az egyre hangsúlyosabban kirajzolódó ergonomikus törekvések alakítják.
